Az aligai ligetbe lógó esőláb

Hattyúdal, Szifonária, felhőképző víztükröző, iránymutató mólóvonalak, hosszútávú tómeder, fenyők között készülő kacaj, minden összefügg az egésszel, és minden a mi mindenünk.

Zalai túra

Virágok nőnek a kezemből,
lassan folyó víz vagyok,
őrült lassan iszom az életet,
kint rekedt állatként fordulok
körbe, nézem a kezem,
a szemem kékjét zöld
moha lepi be,
elvakultan keresek
valamit.
Téged.
Magamat.
Kifejlett éjszaka
rohan felénk,
megtesszük, amit lehet,
esszük, amit kivittünk magunkkal,
az erdő egykedvűen figyel,
nem nevet, nem szól.
Madarakat küld ránk hajnalban,
hogy értsük, miért létezünk.
A felkelésünk legyen megnyugtatóan
lassú és megfontolt,
feküdjük ki az összes dallamot,
hagyjuk magunkon
átmenni a hangokat,
vegyük magunkra az időt.
Nem kereslek tovább.
Itt vagy.
Kinyílik a szemem.

Majális a Gellért-hegyen

Ez a Majális ugyanúgy sikerült, mint a Szilveszter: azt hittük, magunk miatt csináljuk, de nem teljesen: a büdös rohadékok miatt, hogy jó legyen nekik. Is. Azért a pálinka is fogyott…

***
Mayday on the Gellért Hill
It turned out just like our New Year’s Eve: we believed we organized for us, but not: for those little-big smelly bastards, to make them happy. Truth to be told: Pálinka made us happy as well.

Három sör, két vodka

Mivel a gazdik a kellemes és könnyű módját választották a délután eltöltésének (némi piával spékelve), mi ketten külön utakra indultunk a Jedermann kocsma teraszán. Persze, a gazdiktól kapott csontot azért jó szívvel fogadtuk, a képeken elvétve felfedezhető csorgó nyál és kuncsorgó nézés viszont nyilvánvaló hamisítvány, illetve merő színjáték csupán.

***
3 beers, 2 vodkas
If owners doing pub crawling, dogs are begging for some treat as well. It is a plus that they can play hide and seek on the backyard of Jedermann Café. I mean, the doggos. (Or humans as well, after 3 beers and 2 vodkas…?)

Húsvétolás

Városi kutyák és városi gazdik Húsvét elő-, az- és másnapján.

Easterning
City dogs and city humans and city Columbo celebrating Eastern pre and post and in between.

Szifon a park(etta) ördöge

Szifon ezúttal is tarolt a parkban,
nem volt zavarban, sőt,
hősként futott,
nézett nagyerősen,
ugrott és pörgött,
majd peckesen kihúzta magát,
és csak figyelt, meg hallgatott.

Költők újabb futása

Arcunkra költői kedv derül,
lábunkba írói rend kerül,
szaladunk fejet fej mellett tartva,
merülünk sorokat el-elhadarva.
Futó költői hévvel
fut velünk kislány és kutya,
fúló irodalmi léggel
jutunk ugyanoda.
Szép az a futás, de hasznos
lenne inkább egy magasztos
kérés az italpult előtt,
egy sör adna most igazi erőt
nekünk, meg talán egy kávé
a széken ülve, legyen a futás másé.

***
This is the 3rd time that Zsolt took part in the Marathon of the Poets with Szifon the griffon on his side. This friendly running of approx 16 contemporary poets is the forerunner of the major event called Poetry Day when all these proud runners and a lot more will have a 10 min opportunity to read their lines and take part in panel discussions. GO POETS! GO SZIFON!

Börzsönyi kaland

Ehhez a bejegyzéshez kivételesen nem írtunk szöveget, mert időnk, erőnk elfogyott a hétvégén és azóta pótlóban van. De akaratlanul is segítségünkre sietett egy kedves rajongónk, aki a képekre az alábbi üzenetet küldte. Köszönjük az örökmozgó és mindig fiatalos Mártikának! Íme:
” Szifon az első képen teljesen Ferenc-József .)))))
Az utolsó kép pedig egy hunyor… az a virág neve…
puszik
éppen vissza 22 kilométer sétából .)))))”

***
Due to lack of time and energy we did not manage to write text to complete the photos. But accidentally one of our dear friend lent a helping hand by sending us a message regarding the photos. This must be the body text then, what else? God bless our young, energy bomb Mártika. Here she goes:
“On the first photo Szifon looks exactly like Franz Joseph.)))))
And on the last photo there is a hunyor… that’s the name of that flower….
kisses
on my way back from the 22 km long walking.)))))”


Bálnán kívül

Virág imádja a bálnákat és Szifont, Zsolt imádja a sört és Szifont, Szifon imádja Virágot és Zsoltot. Szépen, hárman, a Bálna mellett a fűben, Jónás sörével – szombati szauna. (Szifon vörös barátnője, a titokzatos Betti pedig Gergőt szereti.)

***
Outside the Whale
Virág loves whales and Szifon, Zsolt loves beers and Szifon, Szifon loves Virág and Zsolt. These 3 enjoying sunshine and Jonah’s beer in the park next to the “Whale”. (Szifon’s ginger girlfriend, the reserved Betti loves Gergő.)
– – –

Extravaganza

Csak menni
a vasárnap délutánban,
a még-hideg-van utcáról
az étteremmeleg
hívogató.
Csak betérni
a kényelmesre állított
hangulatba,
csak leülni, hogy
velünk lehet a kutya,
éhesen, szépen,
együtt mosolyogva.
Csak lenni,
semmit sem
jobban remélve,
mindent csak
annak elfogadva,
amit a vasárnap
magában rejt.

Meg nem történt hétvége

Kérdezhetnéd,
mi történt ma,
tegnap, milyen volt
a hétvégénk,
csináltunk-e
valami játszósat,
dobálósat,
kergetőset?
Hát nem.
Nem csináltunk.
Csak dolgoztunk,
munkáztunk,
elfáradtunk,
a nagy otthonlevéstől
jól kinyúltunk.
Ne is kérdezd!

***
The lame weekend
You may ask:
“What have you done today,
yesterday,
the whole weekend,
any throwing,
chasing?”
Well. Nope.
You may not even ask.

– – –



Kozmetikázás

Míg Szifonunkat nyírják, vágják,
mi adunk az élvezeteknek,
Balatonról hozatott nedűvel,
Skóciából származó párlattal,
Szerencsen vásárolt szőlő levével
ütjük el az időt.
Kedvenc háziasszonyunk
kétfogásos ebédet szolgál fel,
az ablakból jó szelek fújnak.
Mire Szifon elkészül,
mi jócskán kikészülőben…
Köszönjük a szíveslátást,
hamarosan ugyanúgy, ugyanott!
Egészségünkre.

***
Cosmetics
While doggy is getting beautiful in the nearby cosmetics, humans are getting distorted in Margaret’s kitchen thanks to the fragmented grapes and malts, not to mention the 77 spices vaporizing through the window out to the staircase. Soul food. Hops and glory. Amen.
– – –

Apnoé

… és a fene nagy humán horkolástól kis álom sem jött a szemére, ezért
dühös dunyhájával kihullámzott a kanapéra, hogy ott
omlós puha tésztába burkolja magát nesztelen, de
nem számolt embere kutyájával, annak
turcsi orrával, szűk légfolyosójával, következésképp
saját, leányálom nélküli éber éjszakájával.

***
Apnea
When boys hike in the woods, they set up their tents farthest from Zsolt’s, because he snores on a level no one can’t stand. Not even the woods. Not even Virág. She has no choice but moving to the sofa to get some sleep, but guess who’s there…

Tavaszforgó

Kitekert nyakú
télbe költött,
friss tavasz.
Szusszanó
rügyeid
kézzelfoghatóvá
nőnek.
Kilehelt csókjaid
a szél befogja,
a napfényt
homlokomra tartod,
felmelegítő
mozdulataiddal, dobásra
emelt ujjaid között
virágba nyíló hajlatok.
Kitelelt arccal, fesztelen
tavaszú mosolyod,
kinyíló számba fújó
szerelmed,
szorgos rügyeid
rajtam borulnak
virágba.
Még februárként
vagy március,
hallom, hogy suhognak
benned a szárnyak,
látom, a szemedből
szemek kívánnak
jönni, tekintetek
tanyáznak.
Kifutó csókjaid
a szél beszívja,
virág ajkaidra
szikkad a hajnali
köd, összehajtott
ujjaid közé
fényfátyol köszön.
Robbanásra készen,
tekeredő pózban,
csókolni kész szádat
csókomra veszem.

***
Spring Sprint
This is our very first spring walk. Sunshine, we are happy to see you.
– – –

Beteg férfi a házban

A beteg férfi szerint a zöld Haribo maci csillapítja a fejfájást, a csokikrémes kekszek nyugtatják a gyomrot, a fűszeres rum kiváló esti izzasztó, a cserepes bazsalikom pedig az élet sója. 
Szifon szerint a kutyanyál fertőtleníti az emberi orrot, a gumifánk repetitív dobása kiválóan oldja a sajgó izületi feszültséget. 
Szerintem ilyen cirkuszi körülmények között kulcsfontosságú egy barátnő (NSZ) és egy anyuka (Márti) részletes telefonos útmutatója a húslevesfőzés mibenlétéről. 
Egi.

***
Man with a flu… Shall I continue? 
He thinks the green Haribo bears ease the pain in the head, the sandwich biscuits chill the aching stomach, the spicy rum is perfect for making him sweat and the pot of basil is the cherry on top. 

Szifon thinks the dog drool disinfects the human nose and the repetitive throwing of the rubber doughnut reduces the pain in the joints and muscles.
I myself think that under these insane circumstances the key is to have a girlfriend (Nsz) and a Mom (Márti) parallel on the phone giving instructions on how to cook a proper broth. Cheers.
– – –

Fekete-sárga

Egy csöndes szóra
megáll a világ.
Óvatos lélegzetből
illó parfüm,
szoros szemhéjak
mögött lassuló színek.
Minden elmozdulhat,
mégse rezdül.

Backgammon

Vasárnapi hamburgerezés a Semmi Extra és egy kis kertben. Három-négy játszma az új, vászon-óstáblán. Fények az ablakból, vörösesbarna asztal. Szifon szokás szerint nem látszik a képen. Kellemes délutáni döntetlen.
Szepónak szeretettel.

***
Backgammon
Sunday hamburger at “Nothing Special”. Three-four games running on our new canvas backgammon sheet designed and painted by Zsolt. Lights from the window panels, mahogany tables. Szifon is invisible – as usual. Cool afternoon, nothing special…
This post is dedicated to Szepó.

Kackiás

Kihúzza magát, a fénybe tekint, egy kiemelés, egy villanás.

***
Straight back. Toward the light. Flashing moment. Done. Off you go chasing balls.

Futóhó

Mereven az időt,
kiállítani levegőt,
szökkenni szüntelen.
Futni felfűtve,
hóban szédülni,
törni-fáradni.
Fordulni vissza-vissza,
új körbe érni,
széllengve nyúlni.
Teperni le
a lökhajtás időt.
Futni állva.

***
SNOWFROZEN
… and then turning back, another circling race, sniffing-finding-digging.
Running still. 

– – –

Látószög

Fentről messziről vagy lentről közelről: mindegy.
Hangyák a hóban. 

***
Viewpoints
Far from above or close in front: whatever.
Ants in the snow.

– – –

Horkantása csend

– részlet –

Vagyunk a kanapéra
beszabva,
ez a karácsony
a csendé, a halkság
műve, a rövid
ajándékoké,
a szekrény mögé
tett fénysoré
a fekete falon,
ami hátulról
világítja meg a fát.
A kanapé, mint a világ.
A kutya, mint mi feketében.
Mi, mint a karácsony,
összetömörödve.
Egy napba
sűrített végtelen,
két arcra jutó,
jól eső, semmitevő,
pislogó félmosoly
vagyunk.
A kutya ránk se néz.
Tudja. Horkantása
zenének tűnik
a csendben.

***
This is Zsolt’s poem about our peaceful and simple Xmas Eve.
Only Szifon’s snoring breaks up the silence.

– – –

Érzéke van

És akkor a fenyőfa alá kukkantva érdekes szagokra lett figyelmes.
És akkor a szagok szőrén-szálán beleivódtak.
És a matériával összekenődött, ami csak tudott.
És akkor már mindegy volt.
A gazdikkal nem lehetett mit kezdeni.
A gazdik sipítoztak.
A gazdik jajjgattak.
A gazdik havat ragadtak, kenték-fenték a bajszot, súrolták a szakállat.
És akkor már tényleg mindegy volt, nekik is.
Hosszú percekig tartott a hazaút.
És aztán jött a kétszeresen bő vizes kádfürdő.
A szagminta jónak tűnt.
Csak ne nyalakodjunk, jó!
Csak legyen távolságtartás!
De hülye vagy, Szifon!
És hogy mi jött ezután?
Ilyen pillanat ritkán adódik az ember életében.
Vagyis: mindenképpen kellett róla egy poszt.

Ez a poszt.

—————
I was analyzing interesting scents under the pine tree outside, that brown mass stuck in my mustache, so I was trying hard to lick it, when my humans became upset, urged me home and put me under the shower twice.

Hókereső

Ugye, emlékszünk Ace Ventura híres felkiáltására: De én a nyomkereső vagyok, nem a Batman! Ace Szifon Ventura rendkívül komolyan veszi a hóban nyomozás szezonális tevékenységét és olyan boldogsággal tölti el őt, mint minket a 24 fokra fűtött lakás gondolata.

—-

We do remember the famous Ace Ventura sentence, don’t we: But I’m a pet detective, not Batman!* Well, Ace Szifon Ventura takes his seasonal snowy investigation pretty seriously. It makes him just as happy as the thought of the warm apartment does us.

*In the original movie it sounds like: I just can’t do it captain I DON’T HAVE THE POWERRR!!! 

Pulcsielőzetes

Karácsonyi pulóverelőzetesünket látják. Az igaz, hogy a kosztümből vajmi keveset látni, de Szifon láthatóan élvezte a pózolást… Nagyon is…


***
This is our Xmas Sweater Teaser! Can you see our ugly festive pullovers? No? Us neither. At least Szifon is visible and enjoyed the shooting a lot. Happy Santa!

Ugyulubugyulu

Mi történik, ha Szifon vendégségbe megy?
2 kupica után Zsolt azt mondja: Szifon ugyulubugyulu és jól megszorongatja, szempillán fújja pálinkás lehetelével és megint megszorongatja. (Vajon Szifon szeret vendégeskedni?)
Ui: Bolog szülinapot Dórinknak!

***

What happens if Szifon is invited to visit? After two shots Zsolt starts babbling my-good-boooy, my-good-boooy, hugging him tightly, blowing his eyelashes so he can feel his pálinka breath and hugging him again. (I’m wondering whether Szifon likes visiting…)
PS: Happy Birthday to our Dorah!

Korona

Nem volt az mindig úgy, hogy Zsolt volt a kutya Istene.

Elsőként lepergett a nőgazdihoz árnyékként ragaszkodó kutya gyors gyerekkora, utána azonban jogerőre emelkedtek a pénteki kutyamunkanapok. Attól kezdve ők ketten, férfi és kutyája, együtt buszoznak/robognak/tekernek a közeli munkahelyre, piros lámpánál türelmesen várakoznak, henteshez ebédért szaladnak, parkban illatokat kergetnek. Nem is beszélve a közös, nomád túrákról a Börzsönybe: 2 férfi, 2 kutya létszámban, és valljuk be, a vidéki csajos hétvégék sem az én javamra fordították széllelbélelt kutyám ragaszkodását.

Tehát logikusan következik, hogy a két napos betegszabadságot taktikailag fel kell használni a megremegett királynői korona rögzítésére. Vagyis jár a békön mindenkinek, röpül az összes létező labda, új plüsspatkányok bújnak ki a titkos szekrényből, gyakoriak a szeretetrohamokkal tarkított séták és a sutyorgás a fülbe.

Zsolt biztosan megérti majd…

***
Crown
Virág was on sick leave and tried really hard to win Szifon’s heart back and restore her former queen alpha status in the pack.

Bah!


Rossz idő, lusta vasárnap.
A gazdik macskakiállításon.
Bah!

***
Cruel weather, lazy Sunday.
Humans attending cat exhibition.
Bah!

Hároméves vers

Elmesélem Szifonnak,
hogy mi hárman mennyire
szeretjük egymást,
hogy én mennyire őt,
hogy Virág mennyire
minket, hogy Szifon mennyire,
hogy mennyire mind
egymást, és oda-vissza.
A legjobb
az egészben, persze,
hogy nem
kell választani:
szerethetjük egy időben
egyszerre mindhármunkat
ugyanúgy akár!

***
Szifon was three years old yesterday (10th of Nov). The text above is about how much Zsolt loves Szifon, how much Virag loves both of them and vice versa – it is too much love but that’s fine. Doesn’t matter, who loves who, we can distribute. 

 

 

100 szó

Ha Szifont
kérdezitek
száz kedvenc
szaváról,
két labdázás között,
kanapén nyújtózós,
félalvó pózos
percekben kell
megkeresnetek,
és a kérdést
feltennetek.
Szifon ugyanis
két alvás között
minden esetben
labdaűző üzemmódban
áll, ez lenne talán
a tanult szakmája is,
mármint hogy:
labdafutó kisiparos,
ugyebár,
s hozzá a tudást,
a futást, autodidakta
önfejlesztéssel sajátította el.
A fönti eszmefutás
során már több fontos
kifejezés elhangzott,
szóval akkor, Szifon,
száz szó, száz jó,
emberi vagy kutyai,
elvont vagy direkt
ráutaló, hangulatos
hangutánzó, körülíró
és a többi… Foglaljuk össze!
Először is a labdás
szavak! Merthogy
minden, ami apportra
alkalmas vagy otthon
párnákba ásható,
labdának mondható.
Így labda a plüss egér és
a patkány plüssből,
a zöld gumi fánk,
gumi ülő kutya,
minden gumi rágóka,
a sípolós lábú görény,
és hát a tipikus labdalabdák
oldalvariánsai:
a tenisz, a világítós-rágós,
aminek gumitüskéi
jót tesznek a fogaknak,
és felporszívózhatók
vagy lenyelhetők,
a színes és változatos,
az amorf és a gömbölyű
változatok.
Kint mindent visz
a kedvenc
piros, háromkaréjos
gumilabda, de ott
a világító bármilyen,
a másoktól elcsent,
sokkal jobb labda,
a tömör és nehéz,
de szájból
kieső, szóval
csak odaszaladásig jó.
Ezek voltak a labdák,
Szifon. Szifon! Szifon!
Bealudt ez a jószág.
Értem én,
két labdázás között
ugyan hagyjuk már
azokat a labdalabdákat!

***
This is the hundredth post we shared on this page. For this anniversary we collected Szifon’s favorite hundred words, what else than B-A-L-L. Yes. If this is not a ball-ball, still a ball. If you can throw a plush rat, a green rubber doughnut, a beeping legged fox then it is a ball. That’s the first and last law of Szifon. 

 

Őszszürke

Szürke idő,
szűrt a kék,
zárószínek,
sávos eső.
Süllyedő ég,
lassuló szó,
forgoló szelek,
minden megbújó.
Egyre csak
keresem
az egyet,
a szita köd
ritmusát,
de csak
ütemtelen,
foszladó
felhőkre
hallok,
az égre
súrolt
finom karcok
hangjait
vélem
elalvó
lélegzetednek.

A gödi köd

azt kapta ajándékba, és még
egy zsáknyi szendvicset,
barna kotyogást rezsón,
esti teát hűlő ég alatt,
csapolt sört Kacifántos teraszon,
kompot átkelésre,
Duna-partot sétára,
farönköket aprításra,
kucorodást kanapéra,
bárányszagú griffonbajszot
közel, jó közel az orrhoz,
és Szigetmonostorhoz.

***

We celebrated Zsolt’s birthday this weekend with a 3-day-trip to the countryside. We found a cosy cottage on the river bank (Duna). Ferry, sunshine, autumn leaves, hot coffee, cold night, walk, morning mist, sunset, draft beer and of course neon ball for Szifon, whose beard and mustache are slightly stinky by now.

– – –

 

Hajnali szilva

Szifon szagot fogott,
lépcsőn lábat szedett,
brüsszeli, nagybajszú lányt
szaván fogott.

Csóváltak és nyomoztak,
pimpós szilvába haraptak,
sasszéztak és csaholtak,
a gyümölcs csak erjedt ezalatt.

Hajnalban aztán
taccsolt a mámoros eb,
a túlzott fogyasztás ára:
gondolni sem mer már
a szilvapálinkára.

***
This one is a hypothetical theory of why Szifon threw up early in the morning. We imagine him catching the smell of a sexy lady Brussels Griffon with a mustache, rushing down on the stairs, wandering around the neighborhood side by side, picking up fermented plums and getting wasted. Hangover guaranteed. 

Ökörnyál

Kora ősz,
ökörnyál,
tóparti
delelő,
lassuló
forróság,
sörterasz,
lángossütő…

Városfeszítő


Szifonnal
a város,
fekete
a zöldön,
sások és fények.
Virág áll oda
árnyékolásnak,
fotoszintézis,
növények,
kutya a fánál,
késő nyár,
kora ősz,
sohasem késő
szeretni ezt a várost,
a végső sétát
újrakezdeni
újra meg újra,
szeretni kell
a napba nézni,
nevetni kell
és lenni
a parkban,
a kutyára Virág
árnyéka huppan,
de a napfény
valahogy mégis
az egész képre
rákerül,
sétálni kell,
ott lenni,
ahol a város
kinyújtja kései
szárnyát,
és az őszi padok
faülései tőlünk
megmelegednek.
Velünk a város,
mi a várossal
közepére szépen
kifeszülünk.

Újra együtt

 

Ez is eljött, az is elmúlt. Újra együtt, újra mi és a kutya, hárman a fűben, süt a nap.

***
As the dream couple Minogue-Donovan once wisely said: we’re back to-geee-ther.

Gazdiváró

Szia, nem láttad véletlen a gazdijaimat?

***
Howdy, haven’t you seen my humans around? 

Naplenyár

Míg a srácok nyaralni vannak, én itt a naplementei fák alatt jól ellabdázgatok… Puszi!

***
While my humans are having fun on the blue sea shore, I’m playing with my ball on MY green territory. All good.

Napszögek

Hétvégén reggel
a városban ébredni,
a fővő kávé előtti csendben
bemenni, mondom
Virágnak, lenni
a feltörő Napra
nőtt házak falai közt,
fűthető utcavonalakon
egyenesedni.
Induljunk neki,
mondom Virágnak,
és neki indulunk.
Vadászat nyitott
presszóajtókra,
kitett teraszokra,
utcaasztalokra:
a kávéból mézzel
egy korty eső előtt,
egy utána.
A Nap jön,
szépen felmelegít minket,
és az utcát.
Biztosra megy,
mint aki sokáig
számolt sugarat,
esési szöget.
Mi még egy cseppet
várunk,
majd továbbállunk,
a város lassan kinyílik,
s mi beleosonunk.

Kölyökidő

Valahogy
visszatéved néha,
valahogy gyerek lesz
valami benne
valamiképp.
Meglát valamit
a szemében, és
elképzeli magát
olyannak,
aki kortalan és szép
és kicsit vidám,
és valamiképp
embertelenül
merész.

Úton

Pirkad. A legkisebb nem éhes, a másik kettő szomjas. Úton a folyó felé.
A fák között hasonszőrűek. Egy pillanatba fut a sűrű feszültség, de nincs harag, átjutnak épségben. A nőstény megnyugszik. Az éjszakából maradt emberszagot néhol kiérezni, ahogy a Nap egyre több betont markol. A föld alá mennek, a csőben biztonságosabb, gyorsabb és hűvösebb. Úton a folyó alatt. A legkisebb felnéz, a másik kettő rá. Minden rendben. Újra a fény, frissen pörkölt, krémbarna utcák. Könnyű megérkezés. Bozót és ernyő hűsében már senki sem szomjas. Pihennek, felfedezhetők.
***
Dawn. The youngest is not hungry anymore, the other two are thirsty. On their way to the river. Random encounters with other species. No hurt, she calms down. Smell of the nightlife human. Going down under, it is safer, cooler and shorter in the tube. Getting out to feel the sun again, smell of roasted streets, light arrival. No thirst anymore. Relaxing in the shadows of the umbrellas. 

Villanások

Fura család
a stúdióba
sétált,
fura család
homogén
hátterek előtt:
fekete és fehér,
fény és fénytelen
pózok a parketten,
egy tánc, egy véletlen
félrepillanat
háromszáz
wattos, merevítő
villanásban,
szem-szájnak
ingerlő
marasztalása.
Fura család
furcsán csillanó képei:
fekete szőrbe
szőke haj,
kék szemekbe
barnálló árnyék,
fénylő rétegek
részletgazdagon
nyúló
kezek közt.
Fura családunk
fantasztikus.
Családunk furcsán
csillogó.
Képek a beltérből,
csukódó
pillanatrekeszek.

***
We visited a studio for a “family portrait”. Yes, we are a strange family. Talking and barking. 

 

Szombat du


Szifon szemszögéből az utóbbi pár szombat teljesen hülyeség. A szerda óta, amikor Zsolt megírta a Hétízt:

“Hét tortát süss,
tegyél négyet
szobánk sarkaiba,
hármat középre,
a lakkozott asztalra.
Olts le hét villanyt,
önts hét pohárba vizet.
Nézz hétszer ki
ajtón, ablakon.
Imád édes legyen!”

… ésatöbbi.

Azóta szombat délutánonként torták sülnek, amely emberi tevékenységnek semmi köze a labdázáshoz, az új plüssróka huzogatásához, a kanapés közös horkantáshoz. Piskóta nő, krém habosodik háromszorosára, zselé sűrűsödik felére, diósdi citromok halnak bele.
Hülye szombat délutánok.

***
For their 7th anniversary, Zsolt wrote a poem asking her to bake 7 cakes. Since then every Saturday afternoon is dedicated to a cake experiment.
Szifon dislikes Saturdays. 

 

 

Padévforduló

Na, te kutya,
azt nézd,
a gazdik
hét éve,
egy éjjel,
egy padon
vagy egy
hasonló másikon,
a vár alján,
hajnal előtt,
tán félig miattad is
jól összegabalyodtak.
Mennyi emlék,
mennyi pad,
mennyi kutya
leszaladt
a nagy életbetonról
azóta,
de mi, állíthatom,
bírjuk a tempót!
Játék és séta,
meg egy kis
összebújás,
és észre se vesszük,
ripsz-ropsz,
a következő
hét év is megvolt.
Na, gyere,
te kutya,
egy padülésre,
te fekete, te bajszos,
te mi lökött kutyánk!

Egy kutya, két kutya

Két külön kutyánk van,
az már biztos!
Csak nézz rá tegnap
és ma, hajszálnyi
a különbség,
majdnem, mintha
ugyanaz a kutya
volna, mégis:
ég és föld,
szőr és szőr,
bajusz és szakáll!
Két kutyánk van,
mindkettő a kanapén
fekszik el,
két barna szem,
egy világ.

Fecskében ásító

 

A sörteraszon eltöltött
két, szinte azonos
pillanat közt eltelt
idő már-már
elég lehet
a kutya
unalmát
pontosan kifejező,
ásítós nyelvkinyújtás
mozdulatának
elkezdéséhez.
A befejezésig
a gazdinak
talán marad
még ideje
egy korty
sörre.

***
Szifon finds extremely boring the way Zsolt is drinking his beer. 

Velencei susogó

 

Ha hiányzik a tenger, kapaszkodjatok fel a Velencei-hegységbe, ahol a szél úgy susog az ágak között a faleveleket rázva, ahogy a tenger sodorja a partját.
Ne felejtsetek el vinni fasirtgolyót is, valamint a sehol nem jelölt, kijárat nevű Kijáratnál jobbra lefordulni az M7-ről. Ezek fontos dolgok.

***
If you miss the sound of ocean, climb the highest peak of the Velence-hills and listen to the wind. Don’t forget your meatballs in the fridge and turn right at the exit named Exit. That easy.

– – –

Tulajdonjog

Ha Marci gazdája Szifon gazdájának nőrokona, akkor jogtalan eltulajdonítás vétségével vádolhatjuk-e Szifont, aki ráharapott a Marciszőrrel kamuflázsolt, teleszkópos plüsshörcsögre.
Legally to whom belongs the plush rat if it was grabbed by Szifon from Marci’s basket and (legally) Marci belongs to Marti, Szifon belongs to Virag and Virag belongs to Marti and vice versa?

Vonul a falka

 


Mintha félálomban
mozognánk,
az utca
nyújtóztat minket,
árnyékaink
a szürke lámpák,
fekete-fehér fényecsetek
kipingált figurái leszünk.
Ti ketten most kiváltok
ebből az álmosan
lefestett félsötétből.
Mozgástól
megfosztott
pillanatba
rendeződtök,
én jövök akkor.
Egy jól árnyalt
villanás,
összehúzódik
minden, mint
alvás előtt
az izmaid,
a kiégni készülő
izzószál szakadás
előtt.
A falka már
egy messzebbi
csendben.

***
Our usual evening walk, forming a pack in a row, moving slowly in and out of the ray of the street lights until disappearing in random concrete caves. Night made us invisible.

– – –

Jó kép

Zsolt fotóz. Nem csak úgy. Egyfolytában. Lencsén át lát mindent. Állandóan Szifon így, Szifon most, Szifon hululú. A labdát is kijátssza ellenem. Persze, hogy úgy nézek a kamerába, mint aki bejojózott. Ott figyel az objektív felett a manipulatív piros tenisz. Készüljetek kisállatok, humánumok, mert le fog kattintani titeket is ez a Zsolt, trükkel vagy anélkül.
Még hallotok róla.
Vuff.

***
Recently Zsolt became obsessive with objectives. Careful humans and pets, he will shoot you. You will hear from him again, stay tuned.

– – –

 

Végre megvan!

Egy hosszú
balatoni víkend
sem lehet igazán
teljes labdás
rohanás nélkül.
Csak hát alig
lehet kivárni,
míg végre
a piros táskából
a labda előkerül.
Egy kis gubbasztás,
meg még egy kicsi,
hát nem kéne itt bealudni,
nehogy már a labda…
Á, olyan
eshetőség nincs is,
mert a cipzár nyílik,
nagy dobás várható!
Egy szinte véget nem érő
labdás hétvége
végén a főkönyvbe
ezeregy labdavisszahozatal
kerül.
Végre megvan,
sikerült a gazdikat is
jól kifárasztani!
A piros táskánál újra,
és ezúttal jöhet a jól
megérdemelt kutyavacsora!

Üzenet a palackban

 


Hiányos a tudásom róla. Magamról is hiányos. Tudtam én, hogy ilyen kötődés jöhet létre? Tudtam én, hogy ennyire fog hiányozni? Én hiányzom neki? Eszébe jutok? Van olyan, hogy eszébe jut bármi is? Álmodik velem? Mikor becsuktam az ajtót magam mögött, tudta, hogy messze megyek sokáig? Hiszi, hogy én jövök, mikor este csapódik a liftajtó?
Miért fontos ez?
Mert kötődtünk. Kanyarog a madzag liftajtón át, biztonsági kapun át, óceánon át.

Szifon, ez itt Indi, a golden doodle. Neki suttogom a reggeli kávénál, hogy van, aki vár. Neki dobom a labdát San Diegoban úgy, mintha a piros hatágút hajítanám az újpalotai templom árnyékában. Az ő teste melegíti a lábfejemet, mint a fejed a tenyeremet. Mondtam Indinek, hogy hamarosan megyek. Remélem, már te is tudod.

(Szifonnak, Zsoltnak, Indinek és Krisztának, akik túl jók hozzám.)

***
Message in the bottle from San Diego. Dedicated to Szifon, Zsolt, Indi and Kriszta: dogs and humans who treat me right.

Játsszék!

 

Ugorjon kanapéra,
székre, szaladjon
labda után, s vissza
kisszoba–nagyszoba-
félúton! Pattanjon
kétlábra, kettővel
kuncsorogjon!
Nézzen kerekebb szemekkel,
kérje a kötél-huzavonát,
játszasson engem,
nyelvkilógásig
vagy míg világ a világ.


This one is about our play time at home…

Virág nélküli erdő

És akkor nekivágtunk
a hegynek, és mentünk
rá felfelé,
én és Szifon,
meg a barátaink.
Jöttek a fák, a bokrok,
szúrós vadrózsák
töviskapaszkodásai,
mohás zöld kövek,
kidőlt, szétváló
faszélek,
és az a földszag,
amiben élet forog.
És virágot keresve mentünk,
de nem leltünk virágokat.
Fent a hegytetőn
szél készült, felhők
rotyogtak, szédítő záporba
sűrűsödött az ég.
És virág híján
saját kabátunk szirmaiba
tekertük magunkat,
és néztünk a lefolyó
vízbe rendületlenül.
A víz végén
elhajtottuk a köpenyeket,
és újra kerestünk, és újra
hasztalan.
Tetőről tetőre,
bokorról bokorra,
napról másik napra.
Újabb, szédítő záporok,
újabb sötétzöld esték.
És aztán
egy rókaanya szaladt
át a hegyen egy lankás
tisztás felé,
és mi a soron
következő eső
végeztével
követni kezdtük
azt a rókaanyát.
És kijutottunk
egy kőlepte, napmarta
tisztásra, és ott nyíló
virágokat láttunk,
ezret, pirosat, sárgát,
fehéreket.
És tudtuk már, hogy
a virágok lankás,
kőlepte, napmarta
tisztásokra nyílnak,
és útunkat siker
koronázta.
Jöttünk le a hegyről,
magunk mögé
hagytunk bokrokat,
fákat, földszagot.
És én nem mondtam el
a barátoknak, de
a virágos lankát
magammal hoztam,
lopva esőkabátba gyűrtem,
szirmokba takartam,
ki ne száradjon,
meg ne sérüljön.
Nehéz volt a kabát
a lankával együtt,
de én vittem rendületlen.
Otthon majd vihart
szerzek hozzá,
földdel gondozom,
fényben fürdetem.

Egy ideje virágokkal
élek. A nyolcadik
emeleti panelablakról
fut le a csudaszép lanka,
délután háromtól mindig éri a nap,
a kádból friss vizet
heti egyszer eresztek neki.
Egy alkalommal
mintha egy rókát
láttam volna
iszkolni a lanka
alján, a szúrós
parki bokrok, és
a hosszú törzsű
nyárfák alatt.
Talán egymás szemébe
néztünk, nem tudom.
Álmomban vörös,
sűrű bundámat
a napfény szárazra
szikkasztja
a rotyogó,
friss zápor
után.

Anyukának

Boldog Anyák napját Mrs. Liptonnak, akinek végtelen energiája, kreativitása, lankadatlan vidámsága és utánozhatatlan csirkepörköltje miatt örök rajongója vagyok.
Szifonnal nagyon szeretünk Téged.

***
Happy Mothers’ Day to my Hero Mom being super energetic, creative, funny, creating the best Hungarian stew on Earth. We (Szifon+ me) love you. Hugs & Kisses.
– – –

 

Szifon a fűben

Nekünk Aliga
a riviéra,
fekszünk a fűben,
süt ránk a májusi
Nap. A fű magas,
kedvünkre
hempergünk bele
a pitypang-ejtőernyőkbe,
forró pára izzaszt,
lóg a nyelvünk,
a leander alatt
van a leghűvösebb.
A képen kevés ember,
sok víz, egy vitorlás,
és két halászcsónak.
A napfénytől vajfehérré
simuló hullámokra
egy hattyút képzelünk.
Meg-megemeli
a szárnyait, lendületet vesz,
bámuljuk kiteljesedő,
erőteljesen hosszú alakját.

Egy méterre a hullámoktól,
mint egy vízfestményen,
siklik minden szép
össze azon a képen,
amit aznap estére
hazaviszünk,
ha a fűből lassacskán
kihemperedünk.

Nem érzelemmentes

Hosszútávon mindinkább úgy tűnik, hogy a kapcsolatunk egyáltalán nem érzelemmentes.

***
For some unknown reason we still have that loving feeling…
– – –

 

Kutyabarát

Nagyon_megyunk

Le a parkba!
Kutyák instant
álma a fűtér,
fák közé
zöldített illatkánaán.
Szagból ért az eb,
mikor ki járja át
a gyepet, a fűszálak
árulják el, gyökerek,
leföldelt lámpaoszlopok.
Pamacs a közelben,
kilenc óránál
Samuka szalad,
a falkaüdvözlő csóvarend
el dehogy marad.
Minden szag megvolt
mára, nincs más hátra,
mint kutyajáték lihegésig,
lemerülésig.
Összetappancsolás,
forgás, akaszkodás,
iramfutás körbe-körbe:
nagynéha a gazdi
észrevétele,
megvan-e még, ott van-e.
Ritkább futóalkalom
Lizával egy-egy félmaraton,
és a kocsmában szinte
biztosan ott van Betti,
akivel asztal alatt
lehet hemperegni,
ha a gazdikat
sörvágy aggasztja
vagy csak egy kávét
innának, és az ebadta
bebuszozik velük
a Fecskéig.
Este a fáradt banda
alkoholos-nyálas
puszikkal dől
kanapéra,
s mint akik
jól végezték dolgukat,
elteszik holnapra
fáradt önmagukat.

***
Szifon has his own band for the following social purposes:
1. Liza is for rapid running
2. Samu is for friendly fights
3. Betti is for best beers shared in Fecske
4. Cini is for yawning and yelling
5. Alex, Dáriusz, Borcsa and Sama for local evening chats & sniffing
6. The rest of the crew for weekend walking in the streets of Újpalota.
LIFE IS A ZOO.

Futamunk

 

Ma minden
a futás!
Maratonok egymásra
torlódása,
kilométerek láncreakciója
lett kifújt lélegzetünk.
Feszengő kifulladásunkat
térfigyelő kamerák
kereszteződésében
adjuk elő.
Tudjuk a jelszót:
csak nem
megbicsaklani,
egyenes vonalban,
egyenletesen folytatni
egymásután!
Futva is figyelünk
a részletekre.
Mosolygásunkról
senki meg nem
mondaná az igazat.
Fogunk fehér,
hajunk csatakban,
csatákhoz készült
szemünkben
felaljzott
romantikához
fotóriporter
villanófénye vegyül.
Mikor indultunk így
neki, mikor lettünk
ennyire az úthoz bekötve?
Mikor érjük el azt,
amit tán nem is
akartunk nagyon?

Odaérkezéskor
egy lihegő rímű,
csapott
versfutamot
kérnek tőlünk,
amit újságok
lapjára,
tévékamerába
kell mondanunk.
Félünk, nézünk,
rímeken aggódunk
– mint mindig.
Valakik vigasztalnak.
Jobban megtudjuk,
amit addig tudtunk.
Leülünk.
Pislákolunk.
Megértjük,
hogy egy egész
futóélet
sem elég
megírni
azt a végső verset.
És mégis:
egy egész
futótűz
vész el
abban
a kimondásban.

A Magyar Írószövetség és a Magyar Napló rendezésében kortárs költők együttesen 42 kört futottak le a maraton szellemében. Az esemény 2018. április 7-én 10-től 13 óráig tartott a IX. kerületi Ferenc téren.

***
On the 7th of April, 13 Hungarian poets ran altogether 42 rounds in the downtown square named Ferenc tér where our famous poet Attila József lived from 1915 till 1920. The Marathon of the Poets – organized by the Magyar Írószövetség (Hungarian Poet Society) and the daily newspaper Magyar Napló –  is the forerunner of the upcoming all day event and celebration called Versmaraton (Poem Marathon) on the Hungarian Poetry Day on the 11th of April.

Fényutca

Két zivatar
közt száraz
lábakon
Pest belsejében.
Felhőoszlató városi
vargabetűk,
szűk
utcákon sasszézó
rajzfilmemberek.
Villám napsütés,
bearanyoz
tócsavizet,
visszaverődő
fényre kibomlott
kabátok alá
langyos szél
szuszakolódik.
Nevetünk, forgunk,
utcából utcába
furakszunk.
Pillanatképek
városmozgásban.
Fotóidon a tavasz,
szemvillanásodba
mi is beleégünk.
Ember és társa
a fényképezőben.
A Fecskében
presszókávé,
részegedő
barátok, éneklő
tömeg húsvétol
az utcakanyarban.
Mindenkire
rásüt egy pillanatra
a Nap, mutatod.
Otthon a fotón
látszik majd
a háromszázhatvan
fok fényben
száradó Budapest.

***
Eastern holiday wandering on the streets of the rainy, cloudy, grey Budapest. Friends are tipsy sitting outside the pub. The city is drying in the rays of sun. Cheers everyone.
– – –

Fesztivál márciusban


A szigeten, (“A” Szigeten) fesztivál híján félelmetes akadályokon vetődünk által, nagy piros padon pózolunk, kis piros labdát űzünk farkasmódra és a legvégén érzelgősen odabújunk Zsolthoz, mert jó a szaga.

***
We visited the area of the Sziget Festival and had some fun with the barrier we flew over,  the big red bank we sat on still for a minute, with the little red ball we h(a)unted down. Finally we cuddled Zsolt because he smelled so good.
– – –

 

Erdőn innen, Dunán túl

Fák közt
vadszagra járni,
árkon, bokron
ugraburgálni,
magaslat
mélyére látni
városi kutyáknak
élményrengeteg.

Panellakó népek,
ha kilépnek a fényre,
felszabadul végre
a perdítő adrenalin,
kergülnek erről,
fordulnak arról,
bámulnak feszt
azok a kéklő szemek.

Duna fölött, dombok alatt,
eső előtt, sziklákon át,
megy a falka emberkutya,
futnak a saras nagy szabadba,
nevetnek magukra egymás után.

***
Into the woods pack of wolves/human. Three as an item.
– – –

Pihenőfény

Otthon vagyunk.
Napeste.
Színek halkulóban,
hangunk helyére
nyílt ablakos
cinegetavasz.
Saját fényünket
oltjuk magunkra,
kutyafeketék
foltos holdfehérben.
Mi van itt belül,
kérded.
Szobába sóhajtó
napszél.
Mi van a szemedben,
szólok,
hullámzó égbe
hajtott madárraj.
A kilátás lemegy,
nyitva az ablak,
rajta roletta.
Szemünk résnyi,
tavaszi esténk
aranylövésnyi.


Home in the residual sunlight leaching through the window. What we are is black and white. What we have is a wing taking bird swarm. A moaning solar wind. Our narrowed eyes, our spring evening is an overdose…

Fagyhang

Egy csendes csúsztatás:
márciusba lóg át a tél.
Hóról hóra lépő évődés,
futótűz jeges fűben.
Fáznak mosolyaink.
Hűvösre tett arcunk
telibe kívánja a Napot,
bízunk a gyógyító
melegben, hogy holnap
kifordul a földből
minden jégverem.
Addig lépésről
lépésre, jégről
másik jégre lógunk,
szürke felhők
mögé képzelünk
narancs Napot,
és beérjük egy sállal
vagy kesztyűs simogatással,
ami arcunkról
felmelegíti a fagyot.

***
A háztartásba egy kevésbé mozgékony mini (giccs)griffon érkezett Szentpétervárról. Velünk ellentétben kiváló hidegtűrő képességekkel rendelkezik.

– – –

We are longing for the Sun to shine through those grey clouds… Counting the days. 
Breaking news: Less active tiny griffon has arrived to our household from Saint Petersburg. Comparing to the three of us, he can stand the cold winter. 

Hóba hajolt helyek

Hóba hajolt helyeken

Hóba hajolt földeken,
télbe hulló helyeken,
hideg szélben keresem,
szürke ködben szaladok.
Felállok, ha elesem,
zihálok és kutatok,
naphosszakat átfutok,
megállok, ha tehetem,
s az arcokra gondolok,
az arcokra gondolok.
Megállok, s elindulok
újra, megint csak futok.
A szemekre gondolok,
a testekre eszmélek,
ha hajnalban ébredek.
Hóba fagyott álmomban,
fehér hideg záporban
vajon utánatok találok,
vajon előttetek állok
még valamikor,
még valahol?

Hóba hajlott hegyeken,
örökjeges helyeken,
elfedett ösvényeken,
erdősűrű utakon
utolérsz-e valahol,
utolérsz-e, nyugalom?

A dalszöveghez tartozó dal soundZcapa Archeus című lemezén jelent meg, és Buzás Gabi énekli. A dalért klikk ide

***
It is a poem written by Zsolt, a lyrics of a song (performed by Gabi Buzás) about endless snow and solitude.
Click here to listen to the song

– – –

Szelepek


A költő és kutyája a kanapé két sarkán élik saját világukat: a költő kutyája álmodja, a kutya költője írja. Beszív egy, kifúj a másik. Szelepek pisszegnek csak. Regény születik.

***
The dog and the poet are living happily in their own world in each corner of the sofa: the poet’s dog is dreaming, the dog’s poet is writing. One inhales, the other exhales. Mmh-ssh. Noises of the night. Novel is in the making.
– – –

 

Sétahideg

 

setahideg
Drágám, kapjuk össze magunkat, az esti sötétbe ugyan kutyák ugatnak, de mi leszünk azok mindenki fölött, akik a metsző hidegben is szabadba futtatják jószágukat. Nem ám kényelmes járda–póráz–eb szentháromságban húzkodják végig a lilásra fagyott terek széleire betonozott gyalogutakon, hogy a biztonságból épp csak le-letérve tudjon dolgot végezni, prüszkölni, keresni szippantást szuper kutyaszagnyomokon.

Drágám, én fáradt vagyok, de a kivetített horror megvár, a kanapé nem tud kihűlni az állandó panelhuszonötben, érzésre még több is lehet egy bolyhos takaróba gyűrve bámulni a köd elé lehúzott redőnylapot. Vegyük fel a sétaszerkót, nekem jöhet a barna bakancs, neked a szemedhez illő, kék sígatya, a fekete hosszúkabát, amit meg az esti harangszóhoz festettek meg, rám a sötétzöld három-az-egyben kapucnistul és füles sapka, mert hideg lesz, az nem kifejezés. A hideg megöli a rovarokat és a kedvet a szabadsághoz.

Angyalom, itt van Szifon piros villogója. Ha elengedjük a templomnál és szaladni fog, legalább látjuk, hova.

***
It’s about our evening walks in the cold: 4-5 layers of ski clothes, red bike lamp flashing on the black dog in the blue night.

– – –

Csempész

Szifonnal
csempeműveletbe
fogunk.
Kiadom az ukászt:
csinálj úgy,
mintha aludnál,
én befogom a csempét
a képbe, hozzá
te szuszogj hitelesen,
a kompozícióhoz
fekete-fehér
szőnyeg szolgál
hátterül, vagy, ha
jobban tetszik,
háttámlául.
Rendben,
ásít Szifon,
és elterül.

***
Virág painted a tile, Szifon struck a pose, Zsolt pushed a button. That’s all folks.
– – –

 

Kanapélabda

Szifonnal otthon,
az influenza marasztal,
asztalon aszpirin,
rám férne egy ital,
de az alkohol
tiltva, azért én
behűtök egy sört
későbbre,
jobb napokra.
Szifon, gyere,
feküdjünk egyet
reggel kilenctől
délután ötig.
Néz rám
nagy szemekkel,
hogy persze,
feküdjünk,
csak ugye, ott
a kanapélabdázás,
meg a délutáni
sétalabdázás,
meg egy kellemes
guggolólabdázás,
és ott van még
a kaja utáni guriga…
Jól van, Szifon,
elég lesz, tudom.
Összeszámoltam,
négyszer ötven
labdadobás,
cserébe viszont
egy filmet, és két
sorozatepizódot
végig kell lustáznod
velem.
Áll az alku?
Akkor gyere, indul
a projekt influenza:
falkatagok fel
a kanapéra!

***
Human flu is useful for dogs. Human stays at home, terribly suffering of course, but shoulders are not sick, upper arm muscles are in perfect condition, SO THROW THAT BALL SICK HUMAN and we can stay friends… on the sofa.
– – –

Hóhahó

A hóban száguldani, ugrani, ásni igazán menő. A hó önmagában remek, a beleforgatott labda viszont a fogaknak hideg, tartózkodjunk a szájba vételétől. A havat a labdáról lehetetlen leverni manccsal, de nyelvünkön – ha mégis szájba bevennénk – leolvadhat róla, és újra minden ok. A hóban álldogálásnak semmi értelme, javasolt helyette – ha a játék abbamarad – a gyors hazamenés, és egy finom, száraz vacsora.

***
Snow is cool. Digging in the snow is even more cool. However the iced ball is way too cool for the teeth. Okay. Enough of the minus. Rushing back home and staying on the comfy warm sofa is the coolest ever. Carry on ruling the (inside) world at room temperature!
– – –

 

Cukorszemek

Szifon_nem_ker_tortat

Szifonnak közömbös a sajttorta / Szifon ignores cheesecake

Szifonnak a kedvenc Székelyhidi-versemet idézem, miközben sztoikus nyugalommal ignorálja a frissen elkészült sajttortámat.

„A nő cukorból

épít világot,
mézváros küszöbén
áll, csodálva báját
belíveinek, ahogy
csurog minden
csiklandó rendben,
csöppenő krémkupolák
alatt, folyódó
fondüfalak metszetén.
Illatos kakaóvajkeret
köt áttetsző vanilinablakot,
majszolható ostya
a tető, hő- és eső-
szigetelésnek
húzódik két-három
édesded lekvárréteg alant.
A beton keksztömb, a járda
marcipán, s mousse
a kék bálna
a nő rétesteraszán.
…”

A vers teljes egészében itt olvasható Világcukor néven (a Kijárnál című verssel együtt).

***
I’m reading out loud my favorite Székelyhidi-poem for Szifon who totally ignores my fresh made mini cheesecake.
– – –

 

Kisördögi részletek


Átmakrózott éjszakák,
átlencsézett éjjelek,
szilveszteri pózok,
statívon függő
pillanatok.
Szifon, te fotóalany!
Képezés felsőfokon,
ötezres fényérzék
a felső határ,
kézremegésre
zársebesség.
Szifon, te fotónk fénye!
Drágám, már elég,
hívd be
a Photoshopba azt a kutyát,
eleget volt az SD-kártyán.
Szifon, te retusok gyöngye!
Az a jó, ha a szeme
éles, mint a penge
vagy az orrára
visszahajló szőrszála.
Ej, Szifon, te
makrofotogén!
Jól van, értem.
Neked ez mit se jelent.
Akkor tessék,
ha téged az
arcod, szemed, lábad
fényárnyéka
sem érdekel,
csak a labda,
meg a rágható
plüssállatok!

***
Zsolt used his super macro lenses to capture certain parts of our dog and show as exciting textures. Dive deep in a nose, grab a string of a mustache, jump into a pond of an eye. 
– – –

K. Boldog Új Évet!

Rendhagyó évértékelő/-indító videónkban Szifon fellép a káromkodás ellen. Akiknek munkával indul az év, azok nyomjanak egyet most! Háá-room!
K. Boldog Új Évet K.tyák!

***
Szifon is 100% against cursing. Those of you who started the year with Tuesday work, push hard NOW. Onetwothree.
F!ckin’ Happy New Year Everydogy!

– – –

 

Újratöltő


Az utolsó óra
szoros ölelése,
az első korty pezsgő
szénsavsistergése
és a kanapé
mögött felbukkanó
fénypászma
a kutyában nem idéz
szilveszterpillanatot.
Igaz, mi sem
habzunk az italban,
félrevonulós éjjeleken
vagyunk túl, az évet
döngöljük bele
magunkba,
elmúlt, sűrű köd
időszakot.
Hatni kezdenek
a percek,
lassan felforognak
a pillanatok,
félremegy
az újratöltés,
ránevetjük
magunkat
a sötétlő,
téli éjfélre,
felkapcsolódnak
a bennünk szunnyadó
villanyok.

És akkor most
a jövő,
drágáim!
Pezsgőkortyaink
kiolvasztanak,
felszusszanunk:
a csók elszánt és hatásos.
Átrajzunk éjfél utánra,
Szifon vakkant,
ölelünk rajta egyet,
rátáncolunk
vele a kanapéra,
feltekerjük magunkban
a zenét,
várjuk, hogy
beterítsen
a hangos
jövendő.
A kutya
újabb játékot
hoz, én megint
melléöntöm
a Törleyt.

(A fekvő képen Zsolt elemlámpával próbál rávilágítani a koromfekete Szifonra.)

***
HAPPY NEW YEAR EVERYDOGY!
(On the landscape photo Zsolt is trying hard to make the blackest black Szifon look visible with the help of a torch.)

– – –

 

Szifon, mit szólnál…?


Szifon, mit szólnál egy olyan Karácsonyhoz, amikor Zsolt süti a halat, Virág meg a saját kézfejét? Igen? Tetszene? Megoldjuk!
Az idei boldog ünnepeket a Panthenol támogatta.

***
Szifon, how about a very special Xmas when Zsolt burns the fish and Virag her own hand? Yeah? Like? Consider it done.
This year happy holidays are powered by Panthenol.
– – –

Szobadobó

Nyúlik a kutya,
nyílik a szája,
levegőben
a szétrágott
narancssárga
labda.
Röppálya végén
kapás, szusszanás,
fújtató sóhajok.
Az esti lakásfallabda
a falkaösszetartozás
érzését adja,
a kanapélihegés
pedig a jól
megérdemelt
csapatpihenés
velejárója.
Néha persze
nehéz eldönteni,
ki fárad a végére
jobban ki.

***
In-house squash competition during the winter season: Szifon versus owners.

– – –