Kérem, csókolja meg!

szifonov.blog_19szifonov.blog_19b

Egy kávé nyaralónapon, Pécs forró ölében, ülünk mi hárman, Virág, Szifon és én. Átadjuk magunkat a nyárnak, hagyjuk, vigyen minket, ahová akar.

Lehet sütkérezés a tóparti fűben, hűvös szél a város mecseki magaslatán, séta a hosszúra nyúlt belvárosi gyalogutcán. Amerre kószálunk, belénk karol a fülledt levegő, lógunk a sercegő felhők alatt, hajtjuk a meleget magunkon át. Ha Szifon lihegve felfő, neki kulacs víz, nekünk fagyi dukál.
A délután végén, milyen jó lesz, pihegjünk egyet a főtéri vacsorakertben! A házakat surló nap narancsba pompázza ülőhelyünk. Jönnek a fogások, telünk a nyár ízeivel, karoljuk egymást édesen s hozzá tortát bontunk, mosolygunk vigyorgó tejszínhabosat.
Estül, kigyúlnak hozzánk a sárga lámpák, ülünk megbújva a cukorteraszon. A kávé kijön, Szifon ölbe ugrik, tolja a fejét fel arcközel.
Drágám, ez a mi nagy csókunk, amit a kutya őszinte hévvel elirigyel.
– – –

You may kiss the…

2 thoughts on “Kérem, csókolja meg!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s