Kanapépontok

Befejeztem a regényt, beütöttem az utolsó mondatok utolsó pontjait a gépbe. Na persze, ezzel korántsincs még vége, azóta forog az agykerék éjjel, reggel, este, hibajavítás, logikai kanyar, szövegkohézió.
Néznek engem, Virág és Szifon, ahogy jár az agyam, elmélyült grimasszal fekszem a kanapén, a szavakon időzök, a jól kerek mondatokon. Szifon odabújik, a kezemre ereszti le a fejét, Virág a másik oldalon teszi ugyanezt. Körbevesznek, elnyugodnak, közelségük halkan lélegző, áramló burokként zár szépen körül.
És akkor, ahogy a kanapén mi, összeáll minden a regényben. Helyére kerülnek a vesszők, szavak. Micsoda segítségeim vannak, micsoda energiákból forgok, táplálkozom! Ezt gondolom utolsónak, és szépen mosolyogva alszom közéjük, és élvezem, hogy ők azok a mindent befejező pontok a regényemben.

***
Sofa. Center of home life.
– – –

2 thoughts on “Kanapépontok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s