Labdaugró

Szifon, ide figyelj már, neked minden program a labdáról szól? A séta közbeni szagkörút, fűre fekvés, tájszemle smafu? Futni csak simán? Ülni és lenni a hangulatnak? Hát nem. A zsebünkben megmoccanó labda surranó hangjával semmi sem konkurálhat. Persze, mi is rásegítünk, szó se róla, az arcunkra kiül a labdaeldobó grimasz, szemünkben kör alakú fények, hangunkban ismerősen gurgulázó hangszín. Aztán a kezünkbe kerül, összenézünk, vissza a kutyára, hajrá, hajítjuk, dobás utána.
Szifon fut, repül, felveszi a gumi sebességét, a beesési szög megvan, de túlrohan rajta, visszapenderül, végre a fogai közé veszi és büszkén galoppozik vissza, hogy lóbáljuk, dobjuk el újra, meg még annyiszor, ahányszor csak lehet.
Számtalan pörgés és pattanás végén félrelógó nyelvvel a fűbe dől, mellső lábain a piros zsákmánygömb pihen. Ösztön és élvezet közt félúton, kutyaagy és kutyatest egyetértésbe kerül. Mi értőn mosolygunk rá emberileg, és nincs szívünk megbontani ezt a fűben forgó, fontos ebegyensúlyt percekig.

***
Szifon is addicted to the red rubber ball. Or the green. Or the yellow tennis. 
– – –

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s