Szifon nem érti, hogy miért kell a városvége táblánál befékezni, kipattanni a kocsiból és pózolni. De mi tudjuk, hogy 1100 km-re keletnek van valaki, aki örülni fog. Nem is egy! Pusziljuk Anyukát és Mártikát a Bolsena tó egyik kisvárosából, Martából!
Marta
This blog post goes to our two favorit Martas, 1100 km to the East. Kisses to Mom and Mártika from lake Bolsena: we visited the charming little town of Marta.
Ha este, akkor játék. Ha szökőkút, akkor…
Ball and fountain
Our regular evening walk: next to the one and only local bar there is a playground, dogs are not allowed. (Zsolt is not allowed to go to the bar, however… so let’s make peace. The ball goes to the playground, Zsolt goes to the counter.)
Itt vagyunk, mondjuk a pultos nőnek. Mutatjuk leírva, hogy most miről posztolunk itt a blogon, hogy Procenóról megy ki a hír, meg a kép. A nő kap az alkalmon, hogy a szomszéd házi tacskójáról mutasson fotókat. Így hát akkor a kölcsönös hírben az állhatna: most mi mind itt vagyunk!
Here we are
… in the local bar trying to explain to the lovely bartender lady who we are, where we are from.
Ki tudja, hányféleképpen lehet lejutni egy domb tetejéről, mindenesetre a térdet nem kímélő lépcsőzésnél biztosan jobb a repülés. A kutyának persze ezt még tanulnia kell…
Streets of stairs = Streets of Proceno
In Proceno half of the streets are stairs, so we came to the conclusion that the village is a huge open staircase.
A kanyargós út mentén hamar az erdőbe ér az ember, az állat szagolhat nagyokat, a gazdiknak persze nem kell. A völgybe le és onnan fel semmi mással nem kell számolni, csak a húzós szintkülönbségekkel…
Morning walk
Curves up and down, left to right, these are our dizzy mornings in Proceno.
Elbénázott családi körkép a híres Castello di Proceno lábánál. Szifont nem érdekli, Virágon Zsolt sapkája van, Zsolt haja meg olyan, mintha sapka lenne rajta.
Group shot, freeze guys!
At the famous Castello di Proceno. Definitely the wrong shot: Szifon does not care, Virag has Zsolt’s hat, Zsolt’s hair looks like having a hat.
Hogy villan be a semmiből a semmi közepén, hogy otthon maradt a töltő és a kábel? Hogy nem villan be pakoláskor? Irány Bologna Apple, épp útba esik, épp nyitva is van, épp ünnepség van. Épp behajtottunk a lezárt Margaréta térre. Ússzuk meg kerül, bármibe is!
Bologna, EUR 110.
How? In the middle of nowhere out of the blue comes the recognition that the charger and the cable were not in the car. Next city is Bologna, there is an Apple shop, there is opening time, there is a festival. There we are in the middle of the crowd uninvited in the no entry street. Let’s do this, money does not count… (Does it?)
Szifon első homok-labda-futása.
***
We found enough sand in Lignano
Szifon’s first sand-ball-chasing.
Őszintén? Ez már az ősz, szintén.
It is already autumn.
Míg Virág Zsoltnak pózolt, Szifon legyeskedett. Egy-két fotóra rá is keveredett…
Vogue
No art without Szifon.
Zsolt szülinapján a kis család elvitte Szifont a Semmi Extra étterembe. Szifon nagyon jól érezte magát, viszonylag keveset ugatott, csak néha morgott rá egy-egy gyorsabban mozgó emberre. Javarészt azt leste, vajon hol lehet egy kis extra simogatást kiharcolni, ennek alátámasztására a kis családtól kissé távolabb, a folyosó közepén helyezkedett el, hogy biztosan találkozzon az új arcokkal. Amikor mindannyian megkapták a vacsorát, természetesen Szifon is megkapta jutalomcsontját, amit 5-8 percen belül elmajszolt.
A szülinap végén mindenkitől szépen elköszönt, felszállt Virág és Zsolt gazdikkal (humanoidok) a 9-es buszra, majd arról egy 7-esre, és szépen hazautaztak. Szifon akkor már eléggé elfáradt, így Virág ölében kuckózott be, a fejét pedig Zsolt karjára helyezte és talán néha fel is horkantott, de ezt a busz menetzaja miatt nem nagyon lehetett hallani.
Az este végén szokatlanul előresietve jelezte, hogy ő már bizony inkább a babzsákon terülne el, és reggel 6-ig jó lenne, ha nem is zavarnák a humanoidok. Ők természetesen örömest teljesítették is a kérést, csak halkan, szinte magukban kuncogtak egy csöppet…
Nothing special…
Just a little happy birthday. (In a bistro called “Nothing Special”.)
Cheers to Zsolt!
Ha nagynéha az embernek porszívózni támad kedve, mert a lakás úszik vagy porcicákkal telve, és elkezd zúgni a fekete gép, és a gégecső lecsap, na, akkor Szifon is beszáll, nekiáll, plüssállatokat hurcibál, és várja, hogy a porszívócső jól beszívja és messzire kiköpje a játékokat. A küzdelmek során gazdi és kutya jól elfárad, a lakás pormentesítve lesz, a kiemelegítő szívás után jól eső pihenés, netán egy sör, kutyának vízivás dukál.
***
I can not decide whether Zsolt or Szifon loves the vacuum cleaning the most. Zsolt is obsessed with any kind of noises, Szifon is obsessed with any type of balls (which can be a plastic hedgehog as well… still a ball.)
Manapság, ha a gazdik buliznak, a kutyáknak is egyértelműen ott a helyük. Így volt ez a minap, amikor néhány ember és két eb közreműködésével remek házibuli kerekedett a városban. Folyt a pia, csípett a kaja, a társaság táncra perdült. Szifonnak persze minden összejött, volt puszi és miegymás, igaz, nem sokat ivott és a chilis csirkét sem kóstolta meg. A kissé visszahúzódóbb másik kutyarésztvevő inkább csak nézte a díszes társaságot, aztán, amikor kissé megúnta a hepajt, befeküdt az asztal alá. Nem is akárhogyan!
Szifon, rajtad aztán hetekre visszamenőleg látszik, mit is ettél! Árulkodó szakállgubancodat viszont most nagymosásba tesszük. Így ni!
Nézzük, csak, hát te tiszta vagy, Szifon! Sehol semmi árulkodó jel. Mint újkorodban!
Itt most játszani kell, hát azért raktam le a kanapéra a szürke plüss elefántomat, hogy dobáljad nekem. Zsolt, hallod? Ne kelljen kétszer mondanom! Ha később elefánt nélkül fekszem le a kanapé sarkára, az csakis a TE hibád lesz! Érthető?
Föld alatt, asztal mögött, fal előtt, eső után, mindenek feletti Szifonos szombat a szagos belvárosban.
***
Story of Saturday
Under the ground, behind the table, in front of the wall, after the shower, above all Saturday with Szifon in the smelly downtown.
Eljön az a pillanat, amikor már nem tudjuk eldönteni, mi a jobb: a labdát jól eltúrni a lepedőkkel, takarókkal teli, hűvös kisszobában vagy épp ennek az egésznek a tetején gubbasztani annak tudatában, hogy minden ott van, ahová dugtuk.
Nyolc szívem benned
szorosan lököd.
Fel-lejáró, zárt, szótlanul
pompás vérverő.
Nyolc szíven ütő
kilencedik a tiéd,
bentjéből billennek elő
sűrűn rótt ritmusok.
***
Anniversary
We celebrated our 8th anniversary in the downtown of Budapest. Above the first paragraph of Zsolt’s poem he wrote for this occasion.
Kisses.
Boldog születésnapot Szepuki Marcinak, még sok szenes szalonnát, ciki cukkinit, penetráns pálinkát és polgárpukkasztó photót kíván neki a fura család: Zsírsátán, Szifon és Mákvirág.
***
Have some more green stuff!
Happy birthday to our friend, Marci, who is always acting normal. Wishing you lots of zucchinis with burned bacon!
És azt mondjuk, ott a tenger,
egy rummal koccintunk,
a Madách tér oldalvást
kinyúlik, belefut
a fehéret fodrozó betonhullámokba,
a szürke téglák folynak ide-oda,
halszag lesz és parti szél.
Összenézünk, hogy ez jó itt,
kortyunk erős és édes,
mint egy csobbanás.
A kutya orra kiszagol
valamit,
lehet, csak egy fajtabélit
vagy egy fekete sügért,
talán serpenyőn,
talán hullám alól látszik
ki, talán csak a szemünk
és az orrunk ugyanúgy
esti tengereset játszik.
Azt mondod,
igyunk, és hullámokban
nyelünk, és észrevétlenül
leszünk sósra éhesek.
A forró és vizes nyárban,
két labdaugrás közt elfáradva
sincs megállás, hiszen
azért vannak a jóbarátok,
hogy pihenésképp
velük némi szagot fogjon
a kutyája, lehessen
bandázni a bokrok alján,
frissen kaszált füvek szélén,
vagy épp hemperedni
bizonyos áthevült betonkaréjokon.
A forró és vizes nyár
meg úgyis forró és vizes,
azt minden lógó nyelvű
kutya tudja.
Ha már összehoztuk
a kék eget,
és a sutyorgó víz is bezöldült,
aminek folyékonysága fergeteges,
és kipróbáltuk, a hasunkig merülés klassz,
szóval akkor úgy döntöttünk,
maradhat vizes a tó és felette mi is nedvesen.
Ezen nevettünk egy jót
a nyírt füvön, dobtunk
a kutyának, és lihegve hozta vissza,
és aztán adtunk vizet neki,
mielőtt a tóba lefetyelt volna, mert,
basszus, csak elfelejtettük
a Napot betenni
a víz alá, és a sok fénytől
a kutyának jó melege
lett.
Az Arnolfini 21. Játék Fesztiválon jártunk Szigetszentmiklóson.
Virágok nőnek a kezemből,
lassan folyó víz vagyok,
őrült lassan iszom az életet,
kint rekedt állatként fordulok
körbe, nézem a kezem,
a szemem kékjét zöld
moha lepi be,
elvakultan keresek
valamit.
Téged.
Magamat.
Kifejlett éjszaka
rohan felénk,
megtesszük, amit lehet,
esszük, amit kivittünk magunkkal,
az erdő egykedvűen figyel,
nem nevet, nem szól.
Madarakat küld ránk hajnalban,
hogy értsük, miért létezünk.
A felkelésünk legyen megnyugtatóan
lassú és megfontolt,
feküdjük ki az összes dallamot,
hagyjuk magunkon
átmenni a hangokat,
vegyük magunkra az időt.
Nem kereslek tovább.
Itt vagy.
Kinyílik a szemem.
Városi kutyák és városi gazdik Húsvét elő-, az- és másnapján.
Easterning
City dogs and city humans and city Columbo celebrating Eastern pre and post and in between.
Szifon ezúttal is tarolt a parkban,
nem volt zavarban, sőt,
hősként futott,
nézett nagyerősen,
ugrott és pörgött,
majd peckesen kihúzta magát,
és csak figyelt, meg hallgatott.
Ehhez a bejegyzéshez kivételesen nem írtunk szöveget, mert időnk, erőnk elfogyott a hétvégén és azóta pótlóban van. De akaratlanul is segítségünkre sietett egy kedves rajongónk, aki a képekre az alábbi üzenetet küldte. Köszönjük az örökmozgó és mindig fiatalos Mártikának! Íme:
” Szifon az első képen teljesen Ferenc-József .)))))
Az utolsó kép pedig egy hunyor… az a virág neve…
puszik
éppen vissza 22 kilométer sétából .)))))”
***
Due to lack of time and energy we did not manage to write text to complete the photos. But accidentally one of our dear friend lent a helping hand by sending us a message regarding the photos. This must be the body text then, what else? God bless our young, energy bomb Mártika. Here she goes:
“On the first photo Szifon looks exactly like Franz Joseph.)))))
And on the last photo there is a hunyor… that’s the name of that flower….
kisses
on my way back from the 22 km long walking.)))))”
Virág imádja a bálnákat és Szifont, Zsolt imádja a sört és Szifont, Szifon imádja Virágot és Zsoltot. Szépen, hárman, a Bálna mellett a fűben, Jónás sörével – szombati szauna. (Szifon vörös barátnője, a titokzatos Betti pedig Gergőt szereti.)
***
Outside the Whale
Virág loves whales and Szifon, Zsolt loves beers and Szifon, Szifon loves Virág and Zsolt. These 3 enjoying sunshine and Jonah’s beer in the park next to the “Whale”. (Szifon’s ginger girlfriend, the reserved Betti loves Gergő.)
– – –
Kérdezhetnéd,
mi történt ma,
tegnap, milyen volt
a hétvégénk,
csináltunk-e
valami játszósat,
dobálósat,
kergetőset?
Hát nem.
Nem csináltunk.
Csak dolgoztunk,
munkáztunk,
elfáradtunk,
a nagy otthonlevéstől
jól kinyúltunk.
Ne is kérdezd!
***
The lame weekend
You may ask:
“What have you done today,
yesterday,
the whole weekend,
any throwing,
chasing?”
Well. Nope.
You may not even ask.
– – –
Míg Szifonunkat nyírják, vágják,
mi adunk az élvezeteknek,
Balatonról hozatott nedűvel,
Skóciából származó párlattal,
Szerencsen vásárolt szőlő levével
ütjük el az időt.
Kedvenc háziasszonyunk
kétfogásos ebédet szolgál fel,
az ablakból jó szelek fújnak.
Mire Szifon elkészül,
mi jócskán kikészülőben…
Köszönjük a szíveslátást,
hamarosan ugyanúgy, ugyanott!
Egészségünkre.
***
Cosmetics
While doggy is getting beautiful in the nearby cosmetics, humans are getting distorted in Margaret’s kitchen thanks to the fragmented grapes and malts, not to mention the 77 spices vaporizing through the window out to the staircase. Soul food. Hops and glory. Amen.
– – –
… és a fene nagy humán horkolástól kis álom sem jött a szemére, ezért
dühös dunyhájával kihullámzott a kanapéra, hogy ott
omlós puha tésztába burkolja magát nesztelen, de
nem számolt embere kutyájával, annak
turcsi orrával, szűk légfolyosójával, következésképp
saját, leányálom nélküli éber éjszakájával.
***
Apnea
When boys hike in the woods, they set up their tents farthest from Zsolt’s, because he snores on a level no one can’t stand. Not even the woods. Not even Virág. She has no choice but moving to the sofa to get some sleep, but guess who’s there…
Kitekert nyakú
télbe költött,
friss tavasz.
Szusszanó
rügyeid
kézzelfoghatóvá
nőnek.
Kilehelt csókjaid
a szél befogja,
a napfényt
homlokomra tartod,
felmelegítő
mozdulataiddal, dobásra
emelt ujjaid között
virágba nyíló hajlatok.
Kitelelt arccal, fesztelen
tavaszú mosolyod,
kinyíló számba fújó
szerelmed,
szorgos rügyeid
rajtam borulnak
virágba.
Még februárként
vagy március,
hallom, hogy suhognak
benned a szárnyak,
látom, a szemedből
szemek kívánnak
jönni, tekintetek
tanyáznak.
Kifutó csókjaid
a szél beszívja,
virág ajkaidra
szikkad a hajnali
köd, összehajtott
ujjaid közé
fényfátyol köszön.
Robbanásra készen,
tekeredő pózban,
csókolni kész szádat
csókomra veszem.
***
Spring Sprint
This is our very first spring walk. Sunshine, we are happy to see you.
– – –
A beteg férfi szerint a zöld Haribo maci csillapítja a fejfájást, a csokikrémes kekszek nyugtatják a gyomrot, a fűszeres rum kiváló esti izzasztó, a cserepes bazsalikom pedig az élet sója.
Szifon szerint a kutyanyál fertőtleníti az emberi orrot, a gumifánk repetitív dobása kiválóan oldja a sajgó izületi feszültséget.
Szerintem ilyen cirkuszi körülmények között kulcsfontosságú egy barátnő (NSZ) és egy anyuka (Márti) részletes telefonos útmutatója a húslevesfőzés mibenlétéről.
Egi.
***
Man with a flu… Shall I continue?
He thinks the green Haribo bears ease the pain in the head, the sandwich biscuits chill the aching stomach, the spicy rum is perfect for making him sweat and the pot of basil is the cherry on top.
Szifon thinks the dog drool disinfects the human nose and the repetitive throwing of the rubber doughnut reduces the pain in the joints and muscles.
I myself think that under these insane circumstances the key is to have a girlfriend (Nsz) and a Mom (Márti) parallel on the phone giving instructions on how to cook a proper broth. Cheers.
– – –
Egy csöndes szóra
megáll a világ.
Óvatos lélegzetből
illó parfüm,
szoros szemhéjak
mögött lassuló színek.
Minden elmozdulhat,
mégse rezdül.
Vasárnapi hamburgerezés a Semmi Extra és egy kis kertben. Három-négy játszma az új, vászon-óstáblán. Fények az ablakból, vörösesbarna asztal. Szifon szokás szerint nem látszik a képen. Kellemes délutáni döntetlen.
Szepónak szeretettel.
***
Backgammon
Sunday hamburger at “Nothing Special”. Three-four games running on our new canvas backgammon sheet designed and painted by Zsolt. Lights from the window panels, mahogany tables. Szifon is invisible – as usual. Cool afternoon, nothing special…
This post is dedicated to Szepó.
Kihúzza magát, a fénybe tekint, egy kiemelés, egy villanás.
***
Straight back. Toward the light. Flashing moment. Done. Off you go chasing balls.
Mereven az időt,
kiállítani levegőt,
szökkenni szüntelen.
Futni felfűtve,
hóban szédülni,
törni-fáradni.
Fordulni vissza-vissza,
új körbe érni,
széllengve nyúlni.
Teperni le
a lökhajtás időt.
Futni állva.
***
SNOWFROZEN
… and then turning back, another circling race, sniffing-finding-digging.
Running still.
– – –
Fentről messziről vagy lentről közelről: mindegy.
Hangyák a hóban.
***
Viewpoints
Far from above or close in front: whatever.
Ants in the snow.
– – –
És akkor a fenyőfa alá kukkantva érdekes szagokra lett figyelmes.
És akkor a szagok szőrén-szálán beleivódtak.
És a matériával összekenődött, ami csak tudott.
És akkor már mindegy volt.
A gazdikkal nem lehetett mit kezdeni.
A gazdik sipítoztak.
A gazdik jajjgattak.
A gazdik havat ragadtak, kenték-fenték a bajszot, súrolták a szakállat.
És akkor már tényleg mindegy volt, nekik is.
Hosszú percekig tartott a hazaút.
És aztán jött a kétszeresen bő vizes kádfürdő.
A szagminta jónak tűnt.
Csak ne nyalakodjunk, jó!
Csak legyen távolságtartás!
De hülye vagy, Szifon!
És hogy mi jött ezután?
Ilyen pillanat ritkán adódik az ember életében.
Vagyis: mindenképpen kellett róla egy poszt.
Ez a poszt.
—————
I was analyzing interesting scents under the pine tree outside, that brown mass stuck in my mustache, so I was trying hard to lick it, when my humans became upset, urged me home and put me under the shower twice.
Karácsonyi pulóverelőzetesünket látják. Az igaz, hogy a kosztümből vajmi keveset látni, de Szifon láthatóan élvezte a pózolást… Nagyon is…
***
This is our Xmas Sweater Teaser! Can you see our ugly festive pullovers? No? Us neither. At least Szifon is visible and enjoyed the shooting a lot. Happy Santa!
Mi történik, ha Szifon vendégségbe megy?
2 kupica után Zsolt azt mondja: Szifon ugyulubugyulu és jól megszorongatja, szempillán fújja pálinkás lehetelével és megint megszorongatja. (Vajon Szifon szeret vendégeskedni?)
Ui: Bolog szülinapot Dórinknak!
***
What happens if Szifon is invited to visit? After two shots Zsolt starts babbling my-good-boooy, my-good-boooy, hugging him tightly, blowing his eyelashes so he can feel his pálinka breath and hugging him again. (I’m wondering whether Szifon likes visiting…)
PS: Happy Birthday to our Dorah!
Nem volt az mindig úgy, hogy Zsolt volt a kutya Istene.
Elsőként lepergett a nőgazdihoz árnyékként ragaszkodó kutya gyors gyerekkora, utána azonban jogerőre emelkedtek a pénteki kutyamunkanapok. Attól kezdve ők ketten, férfi és kutyája, együtt buszoznak/robognak/tekernek a közeli munkahelyre, piros lámpánál türelmesen várakoznak, henteshez ebédért szaladnak, parkban illatokat kergetnek. Nem is beszélve a közös, nomád túrákról a Börzsönybe: 2 férfi, 2 kutya létszámban, és valljuk be, a vidéki csajos hétvégék sem az én javamra fordították széllelbélelt kutyám ragaszkodását.
Tehát logikusan következik, hogy a két napos betegszabadságot taktikailag fel kell használni a megremegett királynői korona rögzítésére. Vagyis jár a békön mindenkinek, röpül az összes létező labda, új plüsspatkányok bújnak ki a titkos szekrényből, gyakoriak a szeretetrohamokkal tarkított séták és a sutyorgás a fülbe.
Zsolt biztosan megérti majd…
***
Crown
Virág was on sick leave and tried really hard to win Szifon’s heart back and restore her former queen alpha status in the pack.
***
Cruel weather, lazy Sunday.
Humans attending cat exhibition.
Bah!
Elmesélem Szifonnak,
hogy mi hárman mennyire
szeretjük egymást,
hogy én mennyire őt,
hogy Virág mennyire
minket, hogy Szifon mennyire,
hogy mennyire mind
egymást, és oda-vissza.
A legjobb
az egészben, persze,
hogy nem
kell választani:
szerethetjük egy időben
egyszerre mindhármunkat
ugyanúgy akár!
***
Szifon was three years old yesterday (10th of Nov). The text above is about how much Zsolt loves Szifon, how much Virag loves both of them and vice versa – it is too much love but that’s fine. Doesn’t matter, who loves who, we can distribute.
