Pulcsielőzetes

Karácsonyi pulóverelőzetesünket látják. Az igaz, hogy a kosztümből vajmi keveset látni, de Szifon láthatóan élvezte a pózolást… Nagyon is…


***
This is our Xmas Sweater Teaser! Can you see our ugly festive pullovers? No? Us neither. At least Szifon is visible and enjoyed the shooting a lot. Happy Santa!

Kanapélabda

Szifonnal otthon,
az influenza marasztal,
asztalon aszpirin,
rám férne egy ital,
de az alkohol
tiltva, azért én
behűtök egy sört
későbbre,
jobb napokra.
Szifon, gyere,
feküdjünk egyet
reggel kilenctől
délután ötig.
Néz rám
nagy szemekkel,
hogy persze,
feküdjünk,
csak ugye, ott
a kanapélabdázás,
meg a délutáni
sétalabdázás,
meg egy kellemes
guggolólabdázás,
és ott van még
a kaja utáni guriga…
Jól van, Szifon,
elég lesz, tudom.
Összeszámoltam,
négyszer ötven
labdadobás,
cserébe viszont
egy filmet, és két
sorozatepizódot
végig kell lustáznod
velem.
Áll az alku?
Akkor gyere, indul
a projekt influenza:
falkatagok fel
a kanapéra!

***
Human flu is useful for dogs. Human stays at home, terribly suffering of course, but shoulders are not sick, upper arm muscles are in perfect condition, SO THROW THAT BALL SICK HUMAN and we can stay friends… on the sofa.
– – –

Újratöltő


Az utolsó óra
szoros ölelése,
az első korty pezsgő
szénsavsistergése
és a kanapé
mögött felbukkanó
fénypászma
a kutyában nem idéz
szilveszterpillanatot.
Igaz, mi sem
habzunk az italban,
félrevonulós éjjeleken
vagyunk túl, az évet
döngöljük bele
magunkba,
elmúlt, sűrű köd
időszakot.
Hatni kezdenek
a percek,
lassan felforognak
a pillanatok,
félremegy
az újratöltés,
ránevetjük
magunkat
a sötétlő,
téli éjfélre,
felkapcsolódnak
a bennünk szunnyadó
villanyok.

És akkor most
a jövő,
drágáim!
Pezsgőkortyaink
kiolvasztanak,
felszusszanunk:
a csók elszánt és hatásos.
Átrajzunk éjfél utánra,
Szifon vakkant,
ölelünk rajta egyet,
rátáncolunk
vele a kanapéra,
feltekerjük magunkban
a zenét,
várjuk, hogy
beterítsen
a hangos
jövendő.
A kutya
újabb játékot
hoz, én megint
melléöntöm
a Törleyt.

(A fekvő képen Zsolt elemlámpával próbál rávilágítani a koromfekete Szifonra.)

***
HAPPY NEW YEAR EVERYDOGY!
(On the landscape photo Zsolt is trying hard to make the blackest black Szifon look visible with the help of a torch.)

– – –

 

Kettő háromból


Itthon vagyunk mi ketten, férfiak, Szifon, meg én. Hallgatjuk a fehér hangfalakból kalamoló fekete zenét, hűsölünk a kanapén, a levegő kondicionált, az otthoni lét tuti, nem is kell más búvóhelyet választani a nyármeleg nap elől. Minden jó, az olvasnivaló kellően érdekes, a kutya velem merőlegesen nyújtózik, a zene átvált, már inkább kotyogó. Fő a kávé, valami készül. Szifon az ajtó felé pislog.
Várjuk Virágunkat mindketten, a szobába színeket remélünk, forgószelet, és talán egy adag vacsorát. Meg hát a mesét, hol volt, mit csinált, jó volt-e nélkülünk. A történetet előre hallom az ő hangján. Várjuk Virágot, de addig kolompolóan sötét zenét hallgatni és szürke kanapén heverni még van egy kis időnk.

***
Boys are waiting for Virág to come back and tell her story about the Fezen Festival. In the meantime they are listening to dark music in the grey room, coffee is in the making, Szifon is staring at the front door. 

– – –

Kanapémakró


Vissza a kanapéra, újra és újra megpihenni a dolognapok erővételes órái után. Szépen elnyúlni hosszában, egymást figyelni vagy csak lenni, és kihasználni a felhúzott redőnyt és a színváltó nap utolsó besütési szögét. Ezeket a pillanatokat precízen merevíteni, nagyítani, hosszan nyújtani, egymásra fektetni, és nézni, nézni, amíg el nem gémberedünk. Lenyugvásig, szemzárig kitartani nálunk mindennapi lélekgyakorlat.

***

Still on the sofa.

– – –